A Magyar Innovációs Szövetség közleménye az innovációs járulékról
2010-05-27
Az elmúlt hetekben a sajtó egyre többet írt az ún. "innovációs adó" eltörléséről. Feltehetően elírásról van szó, mert innovációs adó Magyarországon nincs, csak innovációs járulékfizetési kötelezettség, és az ügyben megszólalók többsége valószínűleg nem tudja, hogy ez a kötelezettség a vállalkozásoknak több mint 99 %-át nem is érinti.
Innovációs járulékot ugyanis az 50 fő alatti, összesen 580512 kisvállalkozásnak egyáltalán nem kell fizetnie. A regisztrált társas-vállalkozások kevesebb, mint 1%-ának, 5638 közép-, ill. nagyvállalatnak van csak járulékfizetési kötelezettsége, de a járulékból levonható a K+F, ill. az innovációs tevékenységek költsége. Ily módon további, közel 400 vállalat mentesül a befizetési kötelezettség alól. (Az adatok a KSH legfrissebb jelentéséből származnak.) A levonás lehetősége kimutathatóan ösztönözte, ill. ösztönzi a vállalatok K+F tevékenységét.
A levonásokból az is látszik, hogy a járulék által érintett vállalati kör egy része a nem magyar tulajdonú-, és Magyarországon fejlesztő tevékenységet nem folytató cégeket jelenti (ezeknél a vállaltoknál semmilyen új terméket, eljárást, marketing vagy szervezési-szervezeti módszert nem vezetnek be). Nem világos, hogy milyen gazdasági vagy politikai érdek fűződik ahhoz, hogy éppen ennek a körnek csökkenjenek a közterhei.
A Magyar Innovációs Szövetség teljes mértékben támogatja a vállalkozások adóterheinek jelentős csökkentését, ill. az adórendszer egyszerűsítését. A nagy munkaadói szervezetek véleményével azonban semmiképp nem ért egyet, miszerint az innovációs járulékot pusztán az ún. "kisadók" egyikének tekintsék. Az innovációs járulék - és a belőle képzett Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - ugyanis három lényeges kritériumban különbözik az adóktól, nevezetesen, hogy
- alapszerűen kezelik,
- csak az innováció céljaira használható fel, és
- a költségvetés a vállalatok által befizetett innovációs járulékkal megegyező összeggel hozzájárul az Alaphoz.
Meggyőződésünk, hogy az innovációs járulék eltörlése a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap megszüntetéséhez vezetne, évekre megbénítva a magyar innovációs szféra egészének (egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalatok, iparjogvédelmi irodák stb.) tevékenységét. A keletkező kár tehát nagyságrendekkel meghaladná az innovációs járulék évi mintegy 25 Mrd Ft-os volumenét.
A következő években az új értékeket létrehozó, originális termékekre és szolgáltatásokra épülő hazai és regionális piac megerősítése és a magas hozzáadott értéket tartalmazó szellemi export önmagában mintegy 1,5-2%-os nemzetgazdasági növekedést generálhat az ország versenyképességének jelentős növekedése mellett.
A fejlett országok a gazdasági válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszközének tekintik az innovációt, és annak kiemelt támogatását. Az innovációs járulék eltörlése, illetve az innováció támogatásának bármilyen csökkentése olyan negatív üzenetet jelentene, amely azon túl, hogy egy igen kritikus időszakban sokat ártana az ország nemzetközi tekintélyének, bizonyosan negatívan befolyásolná a nemzetközi nagyvállalatok vezetőit, amikor a jövőben arról döntenek, hogy K+F tevékenységüket Magyarországra telepítsék-e.